Furoshiki - Ajándékcsomagolás japán módra

Magyarországon is egyre népszerűbb a japán furoshiki elnevezésű textilcsomagolási technika, mely a Zero-waste szemlélet kiváló példája is egyben.
A kendőcsomagolás két hazai képviselőjét Ballagó Petrát és Borsányi Klárát kérdeztem a furoshiki művészet rejtelmeiről.

1. Meséljetek magatokról, hogy mikor ismerkedtetek meg a furoshikivel, és hogy épült be a mindennapi életetekbe?

Petra: 2016 óta foglalkozunk furoshikivel. Egy tanfolyamon ismerkedünk meg és lettünk barátok. Mesterünk Pápai -Vonderviszt Anna volt, aki ezen a tanfolyamon tanította meg nekünk mindazt, amit a japán kendőcsomagolásról tudni érdemes. A tanfolyam elvégzése után ugyanebben az évben felkérést kaptunk a Japán Alapítványtól, hogy tartsunk gyerekeknek foglalkozást belőle. Az eseményen táskacsomagolási technikákat mutattunk be. 

A furoshiki kendőcsomagolást én leginkább karácsonykor szoktam alkalmazni családon belül és baráti körben. Igyekszem minden évben egy kicsit tovább gondolni a standard csomózási módokat, hogy ezzel is egyedibbé tudjam tenni az ajándék kinézetét. 

Klára: Pápai-Vonderviszt Anna ismertette meg velünk a furoshikit különböző japán programokon. Akkor nagyon tetszett és úgy gondoltam, hogy szívesen megtanulnám, mert jól tudnám használni csomagolási technikaként. Ekkor jött Annától egy hívás, hogy szeretné a tudományát megosztani másokkal is, kinevelni néhány tanítványt, mielőtt Japánba utazik több évre. Így aztán 2016-ban hatvan jelentkezőből kiválasztott tízet, s köztük voltam én is, Petra is, akivel azóta próbáljuk Annát helyettesíteni, illetve sokaknak megmutatni ezt a csodálatos művészetet. 

2. Mit jelent pontosan a furoshiki és mikor terjedt el Japánban?

Petra: Napjainkban egyre nagyobb szerepe van a környezettudatos életmódnak. A furoshiki egy Japánban népszerűnek számító textilkendő, amit általában csomagolásra használnak. Eredete a Muromachi-korig nyúlik vissza, amikor egy sógun meghívta a barátait fürdőzni. Akkoriban nem voltak még zárható szekrények, így a ruhadarabok összekeveredésének elkerülésére mindenki egy-egy hatalmas kendőbe csomagolta a ruháját. A furoshiki egy összetett szó; a japán furo (fürdő) és a shiki (kendő, terítő) szavakból tevődik össze. Japánban sokáig használták, főleg az ételhordó dobozok (bentó) könnyebb szállításához és a lakkozott doboz fénytől való megvédésére. A modern időkben szinte majdnem eltűnt, ahogy megjelent a műanyagzacskók használata a szigetországban, de hál’istennek a ’90-es években újra előkerült, és az emberek rájöttek, mennyi lehetőség rejlik a textil kendők használatában. A Furoshiki tehát a zero-waste szemlélet egyik fontos eleme. 

3. Milyen kendőket használnak a furoshikihez?

Petra: Furoshiki csomagoláshoz általában négyzet alakú kendőket használnak. Méretét illetően a legkisebb 45 x 45cm-es (pl. ékszerdoboz csomagolásához), a felső határ viszont elérheti az 1m x1m, vagy akár a 2m x 2m nagyságot is. 

Anyagát illetően is széles a választék. A legkedveltebb a pamut kendő, mert erős anyag, szinte bármilyen súlyú tárgyat megtart, ezen kívül mosható és vasalható is. Japánban nagyon kedvelt a szatén, a selyem vagy az ún. japán krepp is. Ha viszont igazán környezettudatosak szeretnénk maradni, a LUSH nevű natúr kozmetikai boltokban kaphatunk 100%-ban újrahasznosított petpalackból készült kendőket is. 

További beszerzési lehetőségek Magyarországon:

https://www.omiyage.hu/hobbi-termekek/furoshiki-kendocsomagolas-kendohajtogatas

https://www.japanplaza.hu/kiegeszitok-157/furosiki-tenugui-156

Klára: Szeretek szabni-varrni. Van úgy, hogy megtetszik valamilyen anyag a boltban, s azt kimosom, beszegem kézzel vagy varrógéppel. Ha nagyon sietek, akkor csak körbevágom a cikk-cakk ollóval. Szívesen válogatok a kendőimből. Évek alatt szépen összegyűltek. Sokat kapok az ismerőseimtől is ajándékba, de gyakran betérek a környékünkön lévő használt ruhaboltokba is, mert pár száz forintért már nagyon szép, különleges mintájú kendőket lehet kapni. Aztán mosás, vasalás után méret szerint szétválogatom őket. Zsebkendő mérettől (30-40 cm), 50-60 cm, 70 cm, 80 cm, 90 cm-es, majd 1 m és annál nagyobb kendőket csoportosítok, s úgy rakom be a szekrénybe. Mindig ügyelek arra, hogy se túl kicsi, se túl nagy kendőbe csomagoljak, mert nem lesz szép, esztétikus a „kész mű”.

4. A mai japán hétköznapokban mennyire elterjedt a használata, illetve miért jó furoshikivel csomagolni?

Petra: Japánban jelenleg sokkal elterjedtebb és népszerűbb is a használata, mint bárhol máshol a világon. A szigetországban a kendő gyártók és forgalmazók gyakran tartanak workshopokat, ahol a vásárlók megtanulhatják a furoshiki használatát. A kendő egyszerre helyettesítheti az ajándékcsomagoló anyagokat és a plasztik szatyrokat is. Az alapcsomagolási technikák mellett azért is népszerű, mert teljes szabadságot adnak az embernek, hiszen bármikor tovább vagy újra gondolhatók az egyes kötési stílusok. Használhatjuk őket ajándék- vagy táskacsomagolásnál, de akár bevásárláskor, ha nem akarunk műanyag szatyorba pakolni. 

Klára: A barátnőimnek, családtagjaimnak, ismerőseimnek, ha ajándékot adok, akkor azt nem papírba, hanem kendőbe csomagolom. Saját táskáimat is, kissé kopott reklámszatyraimat is szép anyagba burkolom. Gyakran kérdezik tőlem, hogy hol lehet ilyen szép táskát kapni? Ha egyszínű ruha vagy kabát van rajtam, akkor a kendő színesebb és fordítva is igaz. Tarka ruhához jobban passzol az egyszínű táska. Szívesen válogatok a kendőimből.

5. Ha valaki szeretné karácsonykor a furoshikit kipróbálni mit tudtok neki ajánlani?  Illetve hol van lehetősége megtanulni az alaptechnikákat?

Petra: Az Internetnek hála, ma már nagyon sok helyen tudunk utána nézni, hogyan is kell egy-egy csomózási módot elsajátítani. Youtube-on nagyon sok videót találhatunk, ha viszont a legújabb trendekről, újdonságról szeretnének értesülni, érdemes csatlakozni a Fb csoportunkhoz. Ez egy nagyon klassz kis közösség, ahol lehet kérdezni, és meg is osztani a saját tapasztalatokat.
Aki az alapokkal szeretne megismerkedni, annak tudom javasolni Pápai-Vonderviszt Anna könyveit. Forgalomban nincsenek már a könyvek, de könyvtárból ki lehet őket kölcsönözni 

Klára: Okos telefonomat nyomkodva, gyakran írom be a furoshiki szót. Csak ámulok és bámulok, hogy mennyi ötlet, tanulnivaló akad. Jó kis nyelvgyakorlás is, ha olyat találok, de érdekesek a koreaiak is, s más nemzetek fiai-lányai is rájöttek, hogy milyen remek dolog is a furoshikizés. Kedvencem a Furoshiki ninja 7:10 perces videó, ahol egy fiatalember ilyen rövid idő alatt 8 féle módszert mutat be. Ezt ajánlom a „kezdőknek”, mert ez tényleg nagyon egyszerű és nagyszerű.

https://www.youtube.com/watch?v=HFDBWaU0z78

6. Akik komolyabban érdeklődnek és tanulni szeretnének Tőletek, hol találkozhatnak Veletek?

Petra: Mivel az elmúlt években nagyon sok helyen megfordultunk már, mint előadók és workshop tartók - ezáltal elég sok emberhez is elértünk - a nagy érdeklődésre való tekintettel 2019-ben létrehoztunk egy Facebook csoportot, melynek a Magyar Furoshiki Klub nevet adtuk, és bárki szabadon kérheti hozzá a csatlakozást. A tagok megoszthatják egymást közt tudásukat, alkotásaikat, kérdéseiket. Még a koronavírus járvány előtt terveztünk az online térből kikerülni, ami havi 1 vagy max. 2 személyes találkozót, ún. "klubdélutánokat" jelentett volna. Reméljük, hogy jövőre már valóban meg tudjuk valósítani. Magyar Furoshiki Klub: https://www.facebook.com/groups/413234052765650/  

Az interjút készítette: Merényi Krisztina japán tolmács, újságíró

Képek forrása: a Flickr nevű oldal.  Illetve egyik közös kép a Bajza utcában egy Japán napon, a másik pedig Zalaegerszegen egy könyvtárban tartott ottani bemutatón készült.