A víg özvegy vezénylésével egy álom vált valóra- Beszélgetés Kanai Toshifumi karmesterrel

Kanai Toshifumi fiatal kora ellenére számtalan híres magyar, európai és japán zenekart vezényelt már életében. Gyerekkori álma mégis idén vált valóra: Szolnokon vezényelhette a Szinetár Miklós által rendezett "A vígözvegy"-et. Beszélgetésünkből kiderül, hogy miért ez volt a nagy álma, és hogyan sikerült ezt valóra váltania? 

Kérlek mutatkozz be nekünk. Honnan származol és hány éves vagy?

Kanai Toshifuminak hívnak, Gunma prefektúrában születtem, most 37 éves vagyok.

Mikor és hol tanultál zenét?

Egész kiskoromtól kezdve tanultam zongorázni, majd Tokióban folytattam tanulmányokat zenei egyetemeken. Az egyik a Toho Gakuen College of Music volt, a másik a Senzoku Gakuen College of Music. Karmester és fagott szakokon tanultam. Később első külföldiként diplomáztam karmester MA szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, itt Magyarországon.

Miért jöttél Magyarországra és mióta dolgozol itt?

15 éves koromban Japánban véletlenül néztem meg a tévében a Budapesti Operettszínház Japánban bemutatott színházi előadását. Igazából a kedvenc filmemről terveztem videót rögzíteni, de tévedésből az éppen ugyanabban az időben sugárzott Budapesti Operettszínház művészeti műsorát vettem fel. Ez a véletlen volt az első találkozásom a magyar operettel, és ez keltette fel az érdeklődésemet az egész műfaj, különösen Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettművei iránt. Amikor akkoriban megnéztem az operett előadásokat, ámulatba ejtett a látvány és a hangzás: elvarázsolt a csodálatos a zene, és a bámulatos színpadkép.

Akkoriban Japánban ritkán volt lehetőség magyar operett előadás megtekintésére, illetve nem volt olyan személy, akitől tanulhattam volna karvezetést ebben a műfajban. Ekkor határoztam el, hogy elmegyek Magyarországra, ahol nemcsak Beethovent és Mozartot, hanem a japánok számára nehéznek tartott operett vezénylésének technikáját is elsajátítom. Ezt a kihívást személyes célként tűztem ki magam elé.

2013-ban kerültem Budapestre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol két évet tanultam. A diploma megszerzése után jelentkeztem a Budapesti Operettszínházba, ahol azt kértem, hogy fizetés nélkül akár, de hadd legyek a karmester asszisztense, hogy tanulni tudjak. Így egy éven át minden nap reggeltől estig bent dolgoztam és tanultam a színházban.

Idén, 2022-ben Lehár Ferenc legismertebb operettjét „A víg özvegy” -et vezényelhettem. Ráadásul az a híres Szinetár Miklós volt ennek a darabnak a rendezője, aki annak idején a Japánban bemutatott, és általam először látott operettet is rendezte. Ezért elmondhatom, hogy idén ezzel a vezényléssel a régi álmom vált valóra!


A víg özvegy előadás Szolnokon 2022-ben


Jelenleg milyen munkamegbízásaid vannak Magyarországon? 

Főleg a Szolnoki Szimfonikus Zenekarnál dolgozom karmesterként, de emellett rendszeresen kapok felkéréseket koncertek vezénylésére különböző zenekaroktól Magyarországon, Japánban és más európai országokban is. Emiatt elég gyakran utazom egész évben mindenfelé.

A karmester dolga az, hogy a zenekarok és énekesek részére proaktívan javaslatokat tegyen, irányt mutasson, összehangoljon, vezessen, és vezényeljen, amit néha nagyon nehéz magyarul véghez vinni. Ez nagy kihívást jelent, viszont ha egy koncert jól sikerül, akkor az boldogsággal tölti el a szívemet.

Továbbá jó dolog, hogy a koncerteken keresztül a legkülönbözőbb szakmákban dolgozó emberekkel tudok barátságot kötni, ami nagyon szórakoztató. Sok tudást és inspirációt kaphatok a velük való interakciókon keresztül.


Toshi Magyarországon főleg a Szolnoki Szimfonikusokat vezényli


Melyek a számodra legjobb dolgok Magyarországon, és mely dolgok okozzák a legnagyobb problémát? 

Jó dolog:

A magyarok megtanítottak arra, hogy szeretni kell a saját családunkat, és a családdal való kapcsolattartás is nagyon fontos. Természetesen a japánok is nagyra értékelik a családot, és én is sokat gondolok a sajátomra így is, hogy külön élek tőlük. Úgy érzem azonban, hogy a magyarok nagyon jók abban, hogy kifejezzék a szeretetüket a családtagjaik irányába, és a saját véleményüket, szándékaikat is őszintén ki tudják fejezni.

Rossz dolog:

Ez nem olyan nagy dolog, de engem mégis zavar, hogy amíg Japánban sok olyan üzlet van, melyek 0-24-ben nyitva tart, Magyarországon ezzel szemben igen kevés ilyen bolt van. Így pl., ha elfelejtek vacsorát venni, akkor egy koncert után, este 23:00-kor már nincs erre lehetőségem, és sajnos vacsora nélkül, éhesen kell lefeküdni aludni.


Munka közben


Mik az álmaid a jövőre nézve? Milyen munkát szeretnél végezni a jövőben?

A karmesterekről gyakran mondják, hogy a 60. életévük körül érnek a csúcsra. Szeretnék tovább fejlődni emberként és zenészként egyaránt, hogy sok tapasztalatot szerezve egyszer zenekarok, és színházak vezetője lehessek.

Emellett a koronavírus miatt elmaradt japán és magyar zenei élet közötti együttműködéseket a közeljövőben ismét szeretnénk újraindítani. Aktívan dolgozunk azon, hogy Japánt és Magyarországot a zenén keresztül újra össze tudjuk kapcsolni.


A legnagyobb sztárokkal lép egy színpadra

Az interjút Merényi Krisztina japán tolmács, újságíró, a Kakehashi blog tulajdonosa készítette.


vissza

About Us

  • Blog:
    • Merényi Krisztina
  • Photos, graphics:
    • Merényi Krisztina
  • Website programming:
    • Molnár Dénes

All rights reserved.
Copyright notice in connection with the text, image, sound and video materials of the website.