Híres japán színésznők színháztörténeti jelentősége - interjú Dr. Doma Petrával

Japán és a Nyugat egymásra hatása színháztörténeti szempontból is jól megmutatkozik. A legismertebb japán színésznők szakmai életének tanulmányozásával megérthetjük az interkulturális viszonyulásokat, egyben megismerhetjük a kor színházának jellegzetességeit is. Dr. Doma Petra segít megérteni az összefüggéseket.

1. Japán színháztörténettel foglalkozol, a könyved nemrég jelent meg ebben a témában. Mi a címe és mit kell tudni róla?

A címe: Az idegen vonzásában. Sadayakko, Matsui Sumako és Hanako: színésznők az interkulturális színház kontextusában. Ez a könyv a 2020 májusában megvédett doktori disszertációm átdolgozott verziója, idén júniusban jelent meg a Kronosz Kiadó gondozásában. A mű a címben szereplő három japán színésznő élete és karrierje mellett átfogó képet ad a XIX–XX. századi japán színháztörténeti változásokról, illetve érinti a korabeli társdalami, főként nőket érintő kérdéseket is.


Könyvbemutató


2. Mikor kezdtél el a japán kultúrával, nyelvvel foglalkozni, és miért éppen a színház lett a kutatási területed?

Körülbelül egyszerre, tízéves koromban találkoztam először a japán kultúrával és ettől függetlenül a színház intézményével is. Mindkettő iránt nagyon lelkesedtem, és ez a gimnáziumi éveim alatt is kitartott, bár akkor még nem sejtettem, hogy össze is fogom őket kapcsolni. Sőt, sokáig történész szerettem volna lenni, de végül, azt hiszem, sikerült megtalálnom a legjobb kombinációt azzal, hogy japánszínház-történész lettem. Japán színházzal egyébként először az alapszakos tanulmányaim alatt kezdtem foglalkozni, amikor a japán alapszak mellett színháztudomány minorra jártam, s adta magát, hogy ebbe az irányba induljak, vagy valahogyan összekapcsoljam a két tudományterületet.

3. Pontosan melyik korszakot kutatod és miért?

A fő kutatási területem a XIX–XX. század fordulója, azon belül is a nők megjelenése vagy inkább a visszatérése a színpadra, illetve az interkulturális viszonyok vizsgálata. Ez az az időszak ugyanis, amikor a nyugati színház megjelent Japánban, és a japán színház hatásai is érzékelhetők voltak az Egyesült Államokban és Európában is. Ez az oda-vissza hatás, egyfajta interkulturális csere, nagyon izgalmas terület.

4. Három japán színésznő szakmai életútját vizsgáltad eddig mélyrehatóan. Miért éppen őket választottad, és mit kell tudni róluk?

Valójában egy véletlennel kezdődött. Amikor az alapszakos szakdolgozatomat írtam, rengeteget forgattam a Vasárnapi Ujság századfordulós számait, és egyszer csak szembe jött velem Sadayakko neve. Ekkor még csak annyit tudtam róla, amennyi a cikkben volt, hogy ő egy japán színésznő, turnézott Európában, járt Budapesten is és később visszatért fellépni Európába. Nagyon izgalmas volt a dolog: egy japán színésznő Magyarországon a századfordulón, így elkezdtem Sadayakko után „kutakodni” és rengeteg anyagot találtam. Az egyik róla szóló szakkönyv (Ayako Kano: Acting Like a Women in Modern Japan) összehasonlító elemzést végez közte és Matsui Sumako között, ezért mesterszakos tanulmányaim alatt már kettőjüket vizsgáltam. A kutatás közben pedig rátaláltam Hanakóra, aki csak nyugaton lépett fel, de nagyon híres volt az 1900-as évek elején, tehát egyértelmű volt, hogy a doktori alatt már hármójuk karrierjét fogom interkulturális kontextusban vizsgálni.


Sadayakko portréja


5. Említést tettél az interkulturális színházról. Mit jelent ez pontosan, és mi jellemzi a japán színház interkulturalitását?

A könyvem első fejezete éppen arról szól, hogy milyen nehéz definiálni ezt a fogalmat, és lehet-e egyáltalán interkulturalitásról beszélni a színésznők előadásai kapcsán. A válaszom az, hogy lehet, de nem mindegy, hogy hogyan. Az interkulturalitás kapcsán pedig én azt az elméletet fogadom el, mely szerint olyan jelenségről van szó, amelyben a kultúrák egyes „szálai” összefonódnak, de nem oldódnak fel egymásban, tehát láthatók maradnak az egyes eltérő kulturális elemek. A japán színház interkulturalitását az jellemzi, hogy itt ugyanolyan lendülettel olvasztották össze egymással és saját tradíciójukkal a világ különböző kultúráitól átvett ismereteket, technikákat, megoldásokat, ahogyan a japán irodalom, képzőművészet, és általában véve a japán gondolkodás számos területén. Ez pedig rendkívül izgalmas alakzatokat, a világ számos színházi hagyományában nem megfigyelhető előadásokat és színházi tendenciát eredményezett.


Matsui Sumako portréja


6. A japán színháznak és a japán színésznőknek konkrét kapcsolódási pontjai voltak Magyarországgal is ebben az időszakban. Mesélj kérlek erről kicsit bővebben. Hogyan fogadta a magyar közönség a japán színházat és a japán színésznőket?

Így van. Sadayakko és Hanako is járt Budapesten, illetve Hanako egy magyarországi körúton is részt vett. Ennek egy külön fejezetet szentelek a könyv végén és kutatási szempontból az egyik legizgalmasabb része volt a munkámnak, hogy a korabeli magyar sajtóban olvashattam az előadásaikról, fogadtatásukról. A közönség hatalmas várakozással és lelkesedéssel fogadta őket. Ez részben a korszakra jellemző japán divatnak, a japonizmus hatásának is köszönhető, illetve annak, hogy mindkét színésznő esetében cikkeztek már a korábbi európai sikereikről és haláljeleneteikről, tehát már „ismert” hírességekként érkeztek hazánkba, akikre nagyon sokan kíváncsiak voltak.


Sadayakko tánc közben



Hanako tánc közben


8. Milyen lehetőségek vannak ma Magyarországon a japán színházzal bármilyen módon ismerkedni?

Szerencsére viszonylag gyakran vannak hagyományos japán vendégelőadások a Japán Alapítvány szervezésében. A COVID járvány nyomán egyre több előadás érhető el az interneten is, ezek közül több beavató jellegű és felirat is van hozzá. Ismeretterjesztő, valamint tudományos szövegekből is lehet találni magyar nyelvű cikkeket, könyveket, drámafordításokat, angolul viszont ezek száma szinte végtelen.

9. Hol lehet megvásárolni a könyvedet, illetve hol lehet az előadásodat meghallgatni ebben a témában?

A könyv megrendelhető a Kronosz Kiadótól, más nagyobb könyváruházakból, illetve nagyobb könyvesboltokban vagy az Írók Boltjában is kapható. Annak, aki inkább „hallgatna” egy kicsit a színésznőkről, tudom ajánlani a háromrészes előadássorozatomat, a Japán első színésznőit, amely elérhető a Japán Alapítvány youtube csatornáján. Ha minden jól alakul, akkor élőben legközelebb a Kutatók éjszakáján fogok előadni a Károli Gáspár Református Egyetemen. 

10. Mik a terveid a jövőre nézve? Mit szeretnél kutatni?

Az interkulturális színház továbbra is szívügyem, mindenképp szeretnék ezen a vonalon maradni, de most éppen előkészületben van egy onnagatákról (a kabukiban a női szerepeket játszó férfi színészek) szóló tanulmányom, szóval a nők színpadi jelenlétének kérdése is számos izgalmas lehetőséget rejt még.


Képek:

Borítókép: Az idegen vonzásában Fotó: Takó Ferenc

Sadayakko portréja https://pen-online.com/culture/the-story-of-sada-yacco-the-japanese-geisha-who-bewitched-europe/?scrolled=0

Sadayakko tánc közben https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/Sadayakko_Kawakami_3.jpg 

Matsui Sumako portréja https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2e/Sumako_Matsui_cropped.jpg

Hanako tánc közben https://guchini2.exblog.jp/dialog/images/viewer/?i=201708%2F27%2F28%2Fd0352628_11141541.jpg

Könyvbemutató az Írók Boltjában Cseh Dávid Sándorral és Duró Győzővel Fotó: Vajdai Veronika


vissza

About Us

  • Blog:
    • Merényi Krisztina
  • Photos, graphics:
    • Merényi Krisztina
  • Website programming:
    • Molnár Dénes

All rights reserved.
Copyright notice in connection with the text, image, sound and video materials of the website.