Az érem két oldala – 10 japán sztereotípia a valóság tükrében
Ha Japánra gondolunk, biztos, hogy mindenkinél beugrik pár, a köztudatban elterjedt sztereotípia. Érdemes azonban ezeket kicsit jobban megvizsgálni, hiszen a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Dr. Hidasi Juditot kértem meg arra, hogy tíz sztereotípiával kapcsolatban mondja el véleményét, vagyis mutassa meg nekünk, hogy milyen is az igazi Japán. Szakértőnk hazánk egyik legelismertebb japanológusa, egyetemi tanár, a Magyar Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, és a Felkelő Nap Aranysugarakkal díszített Nyakszalag rend kitüntetettje.
1. A japán feleség a nyugalom, a szerénység és a béketűrés példaképe.
Valóban közszájon forog egy mondás, mely szerint, a világon a három legjobb dolog: a kínai konyha, az amerikai ház, és a japán feleség”. Ebből az utolsó megállapítás annyiban érvényes, hogy a külvilág előtt a japán asszony készségesen játssza el a másodhegedűs szerepét: engedi nyilvános helyen az urát érvényesülni – a férj rendelkezhet például egy (nagy ritkán adódó) családi vacsora esetén a helyszínválasztást, az étel- ital rendelést, a taxi időzítését illetően, sőt társaságban a férfi viszi a hangot – mindez az asszonyra vonatkozóan a mimóza-látszatot erősíti. Igaz, hogy a számlát rendszerint az asszony rendezi tapintatosan – hiszen alantas pénzügyekkel a büszke férfiember nem bajlódik, de más olvasatban ez azt sugallja, hogy a háztartásban az asszony a pénzügyminiszter!
2. A japán otthonokat a példás rend és tisztaság jellemzi.
Kétségtelen, hogy az ideális japán otthon makulátlanul tiszta: a tatami gyékényszőnyegeket napról-napra porszívózza és frissíti a ház asszonya, az ágyneműk minden nap kiszellőztetve, a frissen mosott ruhák gondosan kiterítve a balkonokon – már ha a háziasszony főállású. Ez egyre ritkább a városokban. A hagyományos japán szobák aprók ugyan, de mégse zsúfoltak, mert az alvógyékényeket faliszekrényekbe rejtik; a bútorok – ha vannak egyáltalán – kicsinyek, praktikusak, minden helyet alaposan kihasználók. A látható tisztaság ellenére nem ritka a csúszó-mászók felbukkanása a hagyományos faházakban – öklömnyi csótányok borzolják a külföldiek idegeit. A helyiek – buddhista hitük okán – nem csapkodják vagy ütik agyon a kéretlen látogatókat – kitessékelik őket a szabadba. Persze egy-egy diáktanya vagy elfoglalt szingli alkalmazott otthona közel sem ezt a képet mutatja – a halomban álló mosatlan edények, dobozok tucatjai, szétszórt könyvek, lemezek és kütyük színes kavalkádja még a belépéstől is elveszi a kedvét a látogatónak.
Ilyen is lehet egy japán lakás
3. A japánok csak és kizárólag egészséges ételeket fogyasztanak.
Mivel sok mindent nyersen fogyasztanak (gyakorta a halat is), alapkövetelmény az ételek frissessége – legyen az zöldség, gyümölcs, virág, vagy bármi ehető. De ugyanakkor rengeteg és elterjedt a sokféle instant tészta, instant gyorsétel – amit az állandó időhiányban szenvedő irodisták, tanárok, diákok napi szinten fogyasztanak – és hát ezek közel sem „tartósítószermentesek”. Nem beszélve a napi étkezéshez használt szójaszószról, ami bizony importált génmanipulált szójából készül…A tucatnyi roboráló energiaitalt, port, pirulát már ne is említsük, amelyek az éjszakába nyúló munkához adnak erőt. Nem véletlen tehát, hogy kiugróan magas a gyomorbántalmaktól szenvedők aránya.
Instant ételek
4. Japánban az őszinteség az egyik legnagyobb erény
Ez a hiedelem az egyik legtöbb félreértésre adó sztereotípia. És ez a japán-külföldi házasságok felbomlásának is az elsődleges oka. A japán kommunikáció és általában érintkezés alapelvárása a felek közötti harmónia megőrzése, a súrlódás minden áron történő elkerülése. Ellentmondani, nyíltan a partnert esetleg bántó, megszégyenítő véleményt kifejezni – főben járó vétség. Inkább érvényesülnek azok a kommunikációs stratégiák, amelyek megkerülik a konfrontációt: elhallgatás, homályos vagy többértelmű fogalmazás, semmitmondó frázissal történő válaszadás. Ezekből a valódi szándékot kihámozni már-már művészet – amire a külföldi sokszor nincs felkészülve.
5. A japán diákok tiszteletből passzívak és csendesek az egyetemi képzéseken.
A japán egyetemisták többnyire lehajtott fejjel, behúzott nyakkal, magukba fordulva, nemegyszer bóbiskolva ülik végig az órákat – amit lehet jóhiszeműen úgy értelmezni, hogy tiszteletből nem akarják megszakítani az óramenetet. Néhányuknál ez akár érvényes is lehet. De a többség esetében a jelenség mögött a „nem feltűnni”, „beolvadni a tömegbe” szándék a mozgató, hiszen Japánban a „deru kui wa utareru” – a kiálló szög beverendő – elv alapján a kitűnni vágyókat a közösség kiközösíti.
Egyetemi előadáson alvó diák
6. A japánok mindig nagyon udvariasak.
Udvariasak és készségesek mindazokkal, akikkel valamiyen kapcsolatban állnak: vevő – eladó; szolgáltató – kuncsaft; vendég – vendéglátó, főnök – beosztott, stb. Az emberi kapcsolat jellege meghatározó abban a tekintetben, hogy mennyire érvényesül az udvariassági távolságtartás – amit ki lehet fejezni nyelvileg, nem-verbálisan, vagy általában viselkedési megnyilvánulásokban. Úgynevezett „vad-idegenek” irányában azonban meglehetősen közömbösek, figyelmetlenek és alkalmanként akár önzőek is – fenntartás nélkül zuttyannak le egy idős utas orra előtt a megüresedett helyre a metrón, sietősen sodornak félre járókelő társakat a járdán, szemrebbenés nélkül vonulnak el egy megbotlott embertársuk mellett az úton. A felfokozott városi élettempó sokakat elidegenít.
7. A japánok mosolya mindig őszinte, és pozitív érzelem kinyilvánításához kötődik.
A mosoly általános emberi gesztus – ami a nyugati kultúrákban általában pozitív érzelmekhez kapcsolható: boldogság, elégedettség esetén, illetve a másik felé nyitó bíztató szándék esetén használjuk. A keleti kultúrákban viszont sokkal jellegzetesebb a mosoly elleplező funkciója: a zavart, feszengést, kellemetlen hírt rendszerint mosoly kiséretében adják elő: ezzel csökkentve a feszültséget és az esetleges lelki-érzelmi terhet, amit a hír közlése a partnernek okozhat. A földrengés áldozatainak rokonai nem örömükben mosolyognak a TV-kamera előtt, hanem hogy a tragikus esemény súlyát csökkentsék a befogadók számára. Ezt is tanulni kell.
8. A japánok nagyon vallásosak.
Ezt az odautazók azért gondolhatják, mert a sok tízezer templom és szentély csarnokaiban és kapujaiknál a kezüket összeérintő és hajlongó fohászkodók látványa lenyűgözi őket. A japánok rendkívül hagyománytisztelők és rituálé-követők, de lelkileg-szellemileg kevéssé elkötelezettek egy-egy vallás irányában. Ugyanaz az ember lehet buddhista, sintoista, sőt egyidejűleg akár kereszténynek is vallhatja magát. Otthonában a buddhista oltáron kívűl helye van a sintoista ima-polcnak is. Új épületek – akár privát otthonok, akár multicégek – alapkőletételénél nemegyszer megjelenik kiséretével a sintoista pap, hogy „beszentelje” a telket.
9. A japánok nagyon szerény körülmények között élnek otthonaikban.
Egészen a 90-es évekig ez kétségtelenül így volt. De az ország gazdasági felvirágzását követte az egyének jólétének a kialakulása – ma már nem ritka a többszobás, tágas otthon – legyenek azok családi házak, vagy felhőkarcolók panorámás lakásai. Az ingatlanárak változatlanul kiugróan magasak – hiszen kevés a beépíthető terület. Generációk között is nagyok az eltérések a lakásokkal szemben támasztott igényeket illetően – a modern városi fiatalok örömmel költöznek úgynevezett „smart” lakásokba, ahol minden elektronikusan vezényelt.
Japán okos otthon
10. A japán nők teljes elnyomásban élnek a családjukban, és a férfiak irányítanak mindent.
A hagyományos paraszti gazdaságokban, ahova a leány beházasodott, az ifjú ara rendszerint elnyomásban élt, de nem a férje, hanem az anyósa miatt, aki dirigált. A városi életforma okán a házastársak többnyire egy, illetve gyerekek esetén két generációs családban élnek, ahol az asszony kezeli a pénzt és a kis család mindennapos döntéseit szinte kizárólag egyedül hozza meg – hiszen az elfoglalt férj ritkán tartózkodik otthon, és a család ügyeiben, a gyereknevelésben csak érintőlegesen vesz részt. Erről a sajátos „látens női potenciál”- ról érdemes egy külön fejezetet nyitni.
Modern japán nők
A következő részben Dr. Hidasi Judittal kielemezzük azt is, hogy hogyan változott meg a japán nők társadalmi helyzete, és milyen egy mai modern japán nő élete. Érdemes lesz velünk tartani!